Nógrád megye 2544 km2-nyi területén, az ország összterületének 2,7 százalékán, a lakónépesség száma 220 ezer 828 fõ, az egy négyzetkilométerre jutó népesség 87 fõ. A lakosság közel fele a hat városban, a többi a megye 121 községében él.

A megyének az ország gazdasági életében betöltött szerepe a nyolcvanas évek végétõl a szénbányászat visszafejlesztésével csökkent. Az 1996-ban megalkotott területfejlesztési és területrendezési törvény alapján kialakított jó irányú országos területfejlesztési politika hatására a kilencvenes évek elején jelentkezett ellentmondások oldódnak. Lényegében befejezõdött a privatizáció, mérséklõdik az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, az igen alacsony szintre visszaesett - az egy fõre jutó GDP által kimutatható - teljesítõképesség - különösen az iparban - növekedésnek indult.

Dinamikusabbá váltak a befektetések, az egy fõre jutó beruházások tekintetében a megyék rangsorában Nógrád három hellyel elõbbre került. A megye 2725 társas gazdálkodó szervezete közül 165 külföldi érdekeltségû, jegyzett tõkéjük meghaladja a 11 milliárd forintot. Aránya a társas vállalkozások összes jegyzett tõkéjén belül eléri a negyven százalékot, a külföldi részesedés mértéke ezen belül közel kétharmados.

A salgótarjáni térség huszonkét települése és a bátonyterenyei térség tizenhárom települése 1997-ben szövetséget kötött a társadalmi és gazdasági felemelkedés meggyorsítása érdekében, mely folyamat kiemelkedõ esélye a két térség területére kiterjedõ Vállalkozási Övezet kijelölése, illetve mûködtetése.